Tudjátok, ki volt a főispánné, akitől a híres málnás-tojáshabos süti származik? Nem? Én sem. :-) De az biztos, hogy remekül tudott sütni... :-))
A főispánné remeke - az eredeti recept szerint |
Mindenesetre egy kis nyomozást végeztem: a középkorban/újkorban az ispánok/főispánok látták el a vármegyék (a mai megyék) vezető tisztségét, ők voltak ugyanis a király első emberei. Első említésük 1777-be nyúlik vissza, és sokak szerint "minősítésük" nagyjából megegyezett a frank grófi címmel. Az ispán elnevezés azonban ennél "öregebb" lehet, mivel úgy tarják, hogy a magyar úri nemzetségek a XIII. században így nevezték a nemzetségfőiket... a főispánné kilétét azonban sűrű homály fedi. Senki nem tudja, mi volt a valódi neve, és melyik főispánnak volt a felesége? A süteménye azonban örök, amely generációról generációra öröklődik, és bár a neten sokan módosítanak az alaprecepten, és baracklekvárral, dióval, meggyel turbózzák fel, szerintem az eredeti verzió a legjobb, amely a nagymamáinktól maradt ránk. Rám legalábbis anyától, rá pedig az ő anyukájától, a mamik pedig - higgyétek el -, nem igényelnek reformokat...:-))) A receptjük úgy tökéletes, ahogy van.
Főispánné remeke
Hozzávalók a tésztához: 50 dkg liszt, 25 dkg margarin (vagy 22 dkg zsír), 15 dkg cukor, 3 tojás sárgája, 1 csomag sütőpor, 1 citrom leve és lereszelt héja,1 csomag vaníliás cukor
A tésztára: 1 üveg (házi) málnalekvár
A tetejére: 3-4 tojásfehérjéből felvert hab + 15 dkg cukor
Elkészítés:
0.) A sütőt előmelegítjük 180 fokra.
1.) A tészta hozzávalóit összegyúrjuk (ha száraznak tűnik a tészta, tejföllel és egy kis hideg vízzel lazítsuk kellemesen gyúrhatóvá!). 1/3 részét a rácsoknak félretesszük, 2/3 részét lisztezett deszkán kinyújtjuk, és sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük.
2.) A tésztát megkenjük lekvárral.
3.) A tojásfehérjékből a porcukorral kemény habot verünk, és a lekváros tésztára simítjuk.
4.) A maradék tésztát kinyújtjuk, derelyevágóval csíkokat vágunk belőle, és berácsozzuk a tésztát.
5.) Előmelegített sütőben, 180 fokon kb. 35 perc alatt sül meg a tészta. Ha kész, teljesen kihűtjük, és kockákra vágva tálaljuk. Ha nem vagyunk elég türelmesek, folyni fog a lekvár... szóval nyugi, ki kell hűteni a sütit, mielőtt felszeleteljük!!
1.) A tészta hozzávalóit összegyúrjuk (ha száraznak tűnik a tészta, tejföllel és egy kis hideg vízzel lazítsuk kellemesen gyúrhatóvá!). 1/3 részét a rácsoknak félretesszük, 2/3 részét lisztezett deszkán kinyújtjuk, és sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük.
2.) A tésztát megkenjük lekvárral.
3.) A tojásfehérjékből a porcukorral kemény habot verünk, és a lekváros tésztára simítjuk.
4.) A maradék tésztát kinyújtjuk, derelyevágóval csíkokat vágunk belőle, és berácsozzuk a tésztát.
5.) Előmelegített sütőben, 180 fokon kb. 35 perc alatt sül meg a tészta. Ha kész, teljesen kihűtjük, és kockákra vágva tálaljuk. Ha nem vagyunk elég türelmesek, folyni fog a lekvár... szóval nyugi, ki kell hűteni a sütit, mielőtt felszeleteljük!!
A tészta nagyon könnyen kezelhető és a belereszelt citrom héjától, illetve a belefacsart citromlétől igen illatos is |
A tésztát kinyújtjuk, és nagy tepsibe tesszük (sütőpapírra - szilikonosra) |
A tojásfehérje a porcukortól szép fényes lesz - és kissé nyúlós - hablapáttal simítsuk a lekváros tésztára |
Szép, ugye? |
Derelyevágóval lehet a legszebb csíkokat vágni a süteményre |
Kb. 30 - 35 perc alatt sül meg |
Meg kell várni, amíg kihűl, akkor nem fog folyni a lekvár! |
Íme: a Főispánné remeke - kipróbáljátok? |
Végül zenéljünk egy picit! Mai ajánlatom a maga nemében szintén műalkotás, noha köze nincs a főispánnéhoz... de a hangulat a fontos, nem igaz? :-) Coldplay - Paradise
S bár esővel "fenyegetnek" az időjósok, mindenkinek napsütötte hétvégét és kellemes gesztenye / diószedést kívánok! Küldjetek diós recepteket, jó? Van egy kosárra való dióm, elkél a segítség....
No folytatom itt az előzőt. A csavarhúzó nem is sima férfi csavarhúzó sztem, hanem olyan kis nőies készlet.:D Talán régen varrógépekhez volt ilyen, fogalmam sincs, egyszer csak úgy hozzámkerült és ittragadt.:) Én is gépi fúró 2-es vagy 3as fejével fúrtam eddig, aztán láttam, hogy az óvónők ilyet használnak az oviban. így kerestem elő és így valamiért sokkal élvezetesebb.
VálaszTörlésVan egy ehhez a sütihez hasonló süti...a családunkban Anyósnyelvként maradt fent, de igazából nem ilyen az anyósnyelv süti a cukrászdákban. Szóval fogalmam sincs, a családunkban miért ez a remek süti kapta ezt a nevet.:D A tésztája ugyanaz, mint a málnásodnak, csak épp baracklekvárral kell megkenni, rá a tojáshab, és azt megszórni apróra tört dióval. Végtelen egyszerű, de nagyon szeretem.
És mivel most nálunk is diószezon van..hát volt már itthon csokis diós palacsinta, aranygaluska, székely tészta és hülyére zabálom magam süti.
A következő mágnás diós süti lesz, csak ahhoz még keresem a megfelelő receptet. Aztán a többi diót elraktározom az elkövetkező hónapokra.
Épp 24 hetesek vagyunk. :) A többit majd a másikra.:)
Jah és persze ez a süti is kipróbál..ha lecsengett a diómánia.:))
Ada pogiját is megsütöttem, isteni finom! Ma ugyanazt fogom megpróbálni tepertős pogiként..sajt helyett tepertő és kevesebb vaj..aztán remélhetőleg jók lesznek az arányok.:))
Azt hiszem, sejtem, melyikre gondolsz, úgy néz ki, mint egy kulcs a feje, és csavarhúzó a vége, nem? Persze, nem találtam egyenlőre, de mondjuk még gesztenyénk sincs. :D Talán fúrógéppel egyszerűbb lenne, majd megkérdezem Ádámot.
TörlésAnyósnyelv? Nem ismerem, csak virágként. Úgy szép nagyon. :-)Jól hangzik, és biztos nagyon finom baracklekvárral és dióval, az mindig remek párosítás.
Na, hétvégére pont aranygaluskát tervezek, és mágnás-diós sütit, megint egyszerre járt az agyunk!
24 hét? Hűdeizgi, akkor már túl vagytok a felén. Gondolom, már nagyon várjátok a picit. Én alig fértem bele a télikabátomba Iza születése előtt márciusban, gondolom, ez veled is így lesz 2 hónap múlva. :-)
Ádám kabátjában vészeltem át a hidegebb napokat, és Dorka mindig sálakat kötött a hasamra, hogy a kistesója meg ne fázzon odabent.
Tepertős pogit tegnap sütöttem. Régi recept, finom is lett, pedig elnéztem a tepertő mennyiségét, és 40 dkg helyett véletlenül 25 ment csak bele. Majd közzéteszem ezt is, csak most mennem kell, Iza ébredezik - ma kapott oltást.
A tepertős pogit küldd már el nekem légyszi. A mágnást pedig nagyon várom már.:)
TörlésDe jó, hogy rátaláltam a blogodra! Nagyon tetszik a főispánné sütije, vagyis a Te sütid... :D ...és a blogod is. Jövök máskor is! (nálam találsz diós sütiket, bár a diós sütik javát még én is a következő hetekben, illetve téli hónapokban szándékozom megsütni, mert dió nekem is van, több kosárral is - eltart egy ideig, mire "elsütöm-megsütöm":))
VálaszTörlésKedves Gabi, örülök, hogy idetaláltál, és hogy tetszik a főispánné remeke. Én is megnéztem a te blogodat, és nagyon tetszik! Szerény vagy, nem írtad, hogy ilyen szenzációs... és a kisfiad... hát ő gyönyörűséges! :-) Milán, igaz? Feltehetnél róla nagyobb képet, ritka szép kisgyerek. A fotóid eszméletlenek, nagyon jók. Mivel rendezed őket ilyen szép keretbe? Gyönyörűek az elrendezések, az edények, a virágok - lesz mit böngésznem a jövőben. Mindjárt beteszlek a kedvenceim közé, hogy mindig lássam, mit sütöttél. A pilótakekszed nagyon tetszik, meg azok a rózsák is, hát... sok mindent ki fogok próbálni tőled! Gratulálok, nagyon tetszik, amit csinálsz! :-)
VálaszTörlésKöszönöm szépen Mirza (Eszter), jó érzés volt olvasni a soraidat, nagyon kedves vagy. :) Örülök, hogy tetszik a blogom. Imádok sütni-főzni (leginkább sütni:)), imádom a dekorációkat is, a szép étkészleteket, na meg a virágokat - ezekkel próbálom barátságossá tenni a blogot + a fotókkal, ami valamikor egész jól sikerül, valamikor kevésbé. :/ Attól függ, mikor mennyi időm van ilyesmire a kisfiam mellett, mert azért Ő az első és legfontosabb! :) (gondolom ezzel Te is így vagy két aranyos gyerkőc mellett:))
TörlésIgen, a kisfiamat Milánnak hívják, és köszönöm szépen, hogy róla is ilyen szépeket írtál, tényleg olyan kedves vagy. Milánról sokan szokták mondani, hogy nagyon szép kisfiú (sőt, sokan azt hiszik, hogy kislány:)), és most, hogy Te is ennyire szépnek látod, tényleg elgondolkodom azon, hogy teszek ki róla nagyobb képeket. :)
Köszönöm, hogy a blogomat kitetted a kedvenceid közé, én is rögtön besoroltalak az én kedvenceimhez, amikor rátaláltam a blogodra. :D Nagyon tetszik, hogy ennyire őszinte vagy, és hogy a bejegyzéseidet egyszerű/mindennapi stílusban fogalmazod meg.
Szívesen látlak a blogomon, jövök én is hozzád rendszeresen. :)) Remélem találsz majd 1-2 finomságot nálam, amit kipróbálsz majd (én nálad igen, csak olyan hosszú a listám, amiket szeretnék elkészíteni, hogy talán soha nem érek a végére:).
További jó blogolást kívánok Neked is, és jó sütést-főzést! Most pedig szép hétvégét!
Igen, ismerős az érzés: ha van időm, én is nagyon szép kompozíciókat tudok megálmodni, de ha nincs, akkor csak úgy sitty-sutty fotózok, és utána elégedetlenkedek a képen, hogy miért nem tettem mellé egy szál virágot, és miért csinálnak a többiek mindig olyan nagy felfordulást az asztalon? :-)
TörlésA kisfiad csodaszép, tényleg jó lenne őt nagyobb képeken is látni! A gyerekektől szebb napja lesz az embernek, elég csak rájuk nézni.
A blogodat ettől kezdve rendszeresen látogatni fogom, igazán nagyon tetszik! És igen, már most sok-sok finomságot találtam rajta, csak győzzem mindet elkészíteni! Puszi!