Gyermekkorom óta az egyik legkedvesebb süteményem a zserbó, és talán szégyen, de még sosem készítettem. Persze, nem lustaságból, hanem inkább kényelmi okokból nem láttam sosem neki az összeállításának, ugyanis anyukám, a sógornőm (Szilvi), és Ádám anyukája (Ényó), sőt, Szilvi anyukája (Mari nagyi) is mennyei zserbót tud sütni... ha pedig az embernek ennyi rokona tud világbajnok sütiket sütni, minek is fáradjunk vele, nem?
 |
| Az első (de biztos, hogy nem az utolsó) túrós zserbóm |
Emlékszem, a tesóméknak 2000-ben volt az esküvőjük egy zuglói étteremben.
(Ide majd keresek róluk fotókat, de akkor még nem volt digitális gépem, szóval valami albumból kell befotóznom róluk a képet, de hamarosan meglesz... nagyon szépek voltak....)
A menüt a helyi séf szolgáltatta, de a sütiket a rokonság nő tagjai sütötték - ehhez mérten minden házi volt, csodálatos és megismételhetetlen. A zserbót akkor Mari nagyi sütötte, és bár két jókora tepsivel készített, asztalonként csak 2-3 darab jutott, a vegyes, édes süteményes tálakra. Mondanom sem kell, a mi asztalunkról ez a néhány darab néhány másodperc alatt eltűnt, sőt a szomszédos asztalokról is... és hát khmmm... igen, nincs mit szépíteni, én faltam fel mindet. A leves és a sültek nem is érdekeltek, aznap este csak zserbóra vadásztam. Aztán egyszer csak jött a menyasszony, és kérdezte anyáékat, hogy kóstolták-e az anyja zserbóját, mire mindenki elkerekedett szemekkel jelentette, hogy a mi asztalunkon abból nem is volt. :-))))) Persze, aztán hoztak még utánpótlást, én pedig addigra már nem tudtam többet enni, nehogy úgy járjak, mint a farkas, aki miután telerakták a hasát kövekkel, a patakba zuhant. :-))))
(Ide majd keresek róluk fotókat, de akkor még nem volt digitális gépem, szóval valami albumból kell befotóznom róluk a képet, de hamarosan meglesz... nagyon szépek voltak....)
 | |
| Nem sikerült a scannelés - majd Ádám befotózza a képet, és kicserélem, hogy jobb minőségű legyen, de azért így is látszik, milyen szépek voltak, ugye? |
 |
| A késem kissé életlen, ezért nem lettek túl szépek a szeletek, de azért így is látszik, milyen finomak voltak... ti is látjátok? :-) |
Szóval, a túrós zserbóról egy óvodás anyukától hallottam. Hahaha, ez így viccesen hangzik, szóval nem az anyuka az óvodás, hanem a gyereke, Dorka barátnője. A recept szimpatikus volt, és mivel ez is amolyan "összerakós" süti, azaz nem kell a lapokat egyesével kisütni, úgy döntöttem, kipróbálom, és meglepem vele a családot, akik szerintem még sosem kóstoltak ilyet.
Túrós zserbó
Hozzávalók a tésztához: 40 dkg liszt, 20 dkg cukor, 12,5 dkg margarin, 2 evőkanál tejföl, 2 tojás, fél csomag sütőpor, 3 evőkanál Arany kakaó
A túrós töltelékhez: 3 csomag (összesen 75 dkg túró), 5 dkg vaj /margarin, 3 tojássárgája, 1 csomag vaníliás cukor, 20 dkg cukor, 2 evőkanál gríz, 3 tojás felvert kemény habja, 1 citrom reszelt héja
A kenéshez: 1 kis üveg sárgabarack lekvár
A szóráshoz: darált (vagy durvára tört) dió
A tetejére: jó minőségű tortabevonó (én 2 táblát használtam fel)
Elkészítés:
1.) A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, és 3 részre osztjuk, majd az első réteget lisztezett deszkán kinyújtjuk. Ha megvan, sütőpapírral bélelt (vagy alaposan kivajazott), közepes tepsibe tesszük (vagy kis tepsibe, de akkor tovább kell majd a sütit sütni, mert vastagabb és magasabb lesz - erre figyeljetek!)
2.) Megkenjük a tésztát lekvárral (szerintem jó vastagon, mert magába szívja), és megszórjuk darált dióval. Erre a rétegre rátesszük a második réteg kinyújtott lapot.
3.) Most jön a töltelék felkenése, amit persze előbb össze kell állítanunk: Felverjük a tojásfehérjét kemény habbá, majd egy másik tálban (konyhai robotgéppel) összekeverjük előbb a tojássárgáját a cukorral, margarinnal, majd a grízzel, túróval, és végül finoman belekeverjük a kemény tojáshabot és a reszelt citromhéjat is. Ha kész, rákenjük a tésztára, és beborítjuk az utolsó kinyújtott tésztalappal.
4.) A tésztát megszurkáljuk villával vagy spéktűvel, és előmelegített sütőbe tesszük, majd 200 fokon kb. 30-40 perc alatt megsütjük. (A sütési idő a tepsitől is függ. Pl. 35-38 cm-es tepsiben lehet, hogy 25-30 perc is elég, de én piciben sütöttem, így majd 45 perc volt.)
5.) Kész is vagyunk, már csak a csokikrém jön a tetejére: gőz felett egy kis vaj hozzáadásával megolvasztjuk a tortabevonót, és amikor jó sűrű, de szépen kenhető, egyenletesen elsimítjuk a sütemény tetején. Egy éjjelre érdemes állni hagyni a hűtőben, hogy jól összeérjenek az ízek. Másnap éles késsel (ami nekem nincs :-)) szépen felszeleteljük és tálaljuk.
 |
| A kakaós tészta kész, a túrós töltelék összekeverése pedig folyamatban... |
 |
| Nem a legszebb fotó, vagy nem nyújtok elég szépen? :-)) A tészta csálé részeit legvagdostam.... |
 |
| A baracklekvárral nem spóroltam, és így utólag azt mondom, tehettem volna bele többet is |
 |
| Darált dióm nem volt, így a megpucolt diót egy húsklopfolóval törtem durvára, ez került a lekváros rétegre |
 |
| A kép érdekessége: a széken segítőm, a kis Dorka lábai, a jobb sarokban pedig Izabella baba láthatóak - utóbbi a pocakomban, a 9. hónapban :-)))) |
 |
| ... és a végeredmény :-) |
Összegzésképpen azt kell, hogy mondjam, hogy a süti szuper finom lett, bár őszintén szólva nem tudom, miért hívják túrós zserbónak... ízre inkább a reszelt kakaós-túrós süteményre emlékeztet, kivéve az alja, ami ugye a baracklekváros dió miatt egy kicsit zserbós... bár ennyi erővel mágnás diósnak is hívhatnánk. Az eredetét nem ismerem, de finom, mindenképpen érdemes kipróbálni! A túrókedvelők (mint mi) minden bizonnyal odáig lesznek érte! :-)
Kapcsolódó receptek:
A süti is csodásnak tűnik, de a kis kuktának csak a lábait láthatjuk, pedig az arcocskájára is kíváncsiak vagyunk, nem beszélve a pocaklakó kis Babáról kinek jöttét már nagyon várjuk.
VálaszTörlésKedves Kacirc, Dorkáról majd pótlom a fotót, de itt a sütit fényképeztem.:-) A pocaklakó még várat magára, de talán már nem sokáig. :-)) Puszi: Mirza
Törlés