Tökfőzelék Stefániával - magyarosan

Azt hiszem, egyetértünk abban, hogy kevés magyarosabb főzelék van a tökfőzeléknél, igaz? Akkor pedig miért ne készítsük jó paprikásra?  Persze, tudom, a legtöbben megszokták az iskolákban és munkahelyi menzákon oly "divatos" fehér tökfőzeléket, pedig sokkal "tökösebb" a piros verzió, amit még jobban megbolondíthatunk egy csipet kurkumával, és akkor nem csupán magyaros, de mély arany színe is lesz az ételnek.

Hát nem gyönyörű ez a szín? Én imádom!

Igazán jó főzeléket kevés háziasszony tud főzni, de egy kis gyakorlással hamar belejöhetünk, csak a habarások és rántások "vastagságát" kell megtanulnunk, illetve a fűszerekkel alaposabban megismerkednünk... mert bizony nem csak az ételek íze és illata, de a színe is számít!

De mielőtt bármibe is belefognánk, jöjjön egy kis zene... ha már épp megint esik az eső. Ilyenkor különösen szeretek zenét hallgatni - természetesen a kitárt ablakok mellett, hogy a függönyök lebegjenek, és az egész házat betöltse a friss esőillat. :-) 

Egy megunhatatlan banda (kár, hogy szétmentek...): Oasis - Whatever. Hiába, a legjobb zenészek valamiért mindig angolok...:-)

Amikor megismerkedtünk, Ádám utálta a viharokat és az esőt. Szerintem viszont csak rajtunk múlik, hogyan éljük meg e káprázatos természeti jelenséget. Behúzódhatunk a vackunkba, és puffoghatunk, hogy milyen rossz idő van, vagy kitárhatjuk az ablakot és gyönyörködhetünk a tintakék felhőkben miközben átszellőztetjük az egész házat. Sőt, sétálhatunk egyet a szakadó esőben (akár mezítláb - az milyen isteni, ha meleg közben a beton!), és rájöhetünk, hogy a viharok romantikusak. Földöntúli fények tarkítják az eget, és a friss eső illata betölti a teret, az ember nem győzi magába szívni ilyenkor a hűvös levegőt. Mit nem lehet ezen szeretni? A nyári zivataroknak hangulatuk van, amit csak akkor érthetünk meg, ha egyszer jó alaposan megázunk, de úgy, hogy közben jól szórakozunk. :-)

Bár ezek nem mi vagyunk, állati jó a kép, nem? :-)))

Aztán egyszer karon ragadtam Ádámot, és jól megáztunk. Bőrig, ahogy mondani szokták, a zuhany alatt sem sikerülhetett volna jobban. Pocsolyákban ugráltunk, és hagytuk, hogy mindenünk csurom vizes legyen, miközben úgy szakadt az eső, mintha dézsából öntötték volna. Voltak pillanatok, amikor alig lehetett látni, olyan esőfüggöny volt közöttünk, de ez sem zavart a mókában. Persze, nem voltunk messze a háztól, csak épp a rétig sétáltunk le. Aztán amikor kiszórakoztuk magunkat, hazajöttünk, és forró teát készítettünk magunknak, mellé sajtos stanglit rágtunk, és immáron száraz ruhákba öltözve, az ablak mögül figyeltük, amint feketére vált az ég, és megkezdődik az igazi égzengés. Emlékszem, aznap este remekül aludtunk: egész éjjel nyitva volt az ablak, és olyan friss esőillat áradt be, mint amilyen csak a tengerpartokon szokott lenni, és Ádám úgy aludt el, hogy azt mondta: " most már én is szeretem a viharokat"...:-)

Na jó, még egy Oasis szám, csak mert ezt is annyira szeretem, és olvasni meg úgy is tudtok, ha közben énekelnek a kedvenceim... :-)

 

No, de térjünk vissza a főzéshez, és a mai hungarikumunkhoz, a tökfőzelékhez. Tudtátok amúgy, hogy a főzelékek csak nálunk ismertek? Bizony, ez is magyar találmány, s mint olyan, a világon a legjobb étel szerintem, amely méltán szerepel oly gyakran az ovik és az iskolák étlapján, és amit, ha ügyesen készítjük el, nem lehet nem szeretni.

Tökfőzelék

Hozzávalók: kevés olaj, 1 vöröshagyma, 50 dkg tök, só, őrölt bors, 1 teáskanál őrölt pirospaprika, ételízesítő, 1 csipet kurkuma, 1 csokor kapor, víz, 2 dl tejföl, 3 evőkanál liszt

Elkészítés:

1.) A hagymát megtisztítjuk, felkockázzuk, és kevés olajon üvegesre pirítjuk.

2.) Rátesszük a megmosott gyalult tököt, és felöntjük annyi vízzel, ami épp ellepi, megsózzuk, megszórjuk az apróra vágott kaporra, (esetleg egy kis ételízesítőt is szórhatunk bele), és puhára főzzük.

3.) A tejfölt csomómentesen összekeverjük a liszttel, és a tökhöz adjuk. Pirospaprikával, borssal, kurkumával ízesítjük, rottyantunk egyet rajta, és azonnal tálaljuk.

Legjobb a friss, gyalult tök, de ha nincs, a fagyasztott is megteszi

A friss kapor kardinális kérdés, a szárított a nyomába sem ér

A pirított hagyma adja a főzelék magyaros alapízét, természetesen a pirospaprikával együtt

Nem szoktam nagy adagot készíteni, mindössze fél kiló gyalult tökkel "operálok" :-)

Nem szabad túl sok vizet hozzáadni, mert utána túl híg lesz a főzelékünk!

Hoppá! Milyen kevésnek látszik a kaprom, pedig sok van benne, csak
a többiek alul úszkálnak :DDD

... szinte már kész is vagyunk, a gyalul tök megpuhult

A habarékot mindig szűrőn keresztül teszem a főzelékekbe,
így tutira sosem lesz csomós

Voltaképp kész is lennénk, ha...
fehéren szeretjük a tökfőzeléket

... de mi mindig pirosan esszük, így mindig kerül bele pirospaprika (és egy csipetnyi kurkuma)

Persze, ahány ház, annyi szokás - ti hogyan szeretitek?

Ideális ovis ebéd :-)

A Stefánia pedig remekül passzol hozzá

Stefánia

Hozzávalók: 60 dkg darált hús (pulyka), 2 tejbe áztatott (jól kinyomkodott és picire tépkedett) zsemle, 2 tojás, 1 nagyobb vöröshagyma (apróra vágva), 4 gerezd fokhagyma (áttörve), 3 nagy csipet só, 1 kávéskanál őrölt bors, 2-3 evőkanál pirospaprika, 1 csokor petrezselyem (apróra vágva)
A tetejére: olaj, zsemlemorzsa

Elkészítés:

1.) A hozzávalókat egy mély tálban összegyúrjuk, majd egy sütőpapírral kibélelt tepsibe helyezzük a húsmasszát - rúddá gyúrva. A tetejét és oldalát kicsit kenjük meg olajjal, és szórjuk meg vékonyan zsemlemorzsával. Előmelegített sütőben 200 fokon 1 óra alatt ropogósra sütjük. (Ha valaki életében először készít stefániát, érdemes Fasírt fűszert használnia, 1 csomaghoz azt hiszem 700 gramm hús kell, és nagyon finom lesz tőle a fasírt. A cba-ban mindig árulják.)

Mindig nagy darabokra vágom a hagymát és a petrezselymet, de azért úgy
szebb, ha kicsikre vágtok mindent

Sütés előtt

És kész! (Tojást azért nem rakok bele, mert így könnyebb lefagyasztani, ha nagyobb
adagot sütök egyszerre)

Sokáig eláll, és minden főzelékhez remekül illik.
Sőt, magában is kitűnő.

Nálatok milyen színe van a tökfőzeléknek? És milyen zenét hallgattok főzés közben? Hogy készítitek a Stefániát? Írjatok nekünk, hadd tanuljunk mi is tőletek...! :-) Puszi mindenkinek! :-)